Ülsz a meetingen, nézed a filmet felirat nélkül, vagy olvasol egy cikket, és minden világos. Aztán valaki hozzád fordul: “And what do you think about this?” – te pedig lefagysz. A szavak a torkodon akadnak, a nyelvtan köddé válik, és csak egy bizonytalan mosolyra futja.
Ismerős? Ne aggódj, nem vagy egyedül, és ami a legfontosabb: nem a tehetségeddel van baj.
A passzív és az aktív tudás közötti szakadék
A probléma forrása, hogy az agyunk két különböző “raktárban” tárolja a nyelvi információkat.
-
Passzív szókincs: Amit felismersz, ha hallod vagy látod. Ez általában óriási.
-
Aktív szókincs: Amit éles helyzetben, gondolkodás nélkül elő tudsz hívni. Ez sokkal szűkebb.
Amikor értesz mindent, de nem tudsz beszélni, akkor a passzív tudásod ugyan megvan, de az előhívási útvonalak még nem elég olajozottak. Olyan ez, mintha egy hatalmas könyvtárban lennél, ahol tudod, hogy ott a könyv, de fogalmad sincs, melyik polcon keresd.
Mi áll a blokk hátterében?
-
A tökéletesség csapdája: Félünk, hogy hibázunk a nyelvtannal, vagy nem a legszebb szót használjuk. Ezért inkább meg sem szólalunk.
-
A “fordítási kényszer”: Magyarul fogalmazod meg a mondatot a fejedben, és próbálod szó szerint átültetni angolra. Ez lassú, és mire végeznél, a beszélgetés már továbblépett.
-
Érzelmi gátak: A megszólalás sebezhetőség. Úgy érezheted, hogy felnőtt létedre “gyerekszinten” kényszerülsz kommunikálni, ami frusztráló.
Hogyan törd át a gátat? – 3 gyakorlati tipp
1. Engedd el a tökéletességet!
A kommunikáció célja az üzenet átadása, nem a hibátlan nyelvtan. Ha megértenek, nyertél. A hibákat utólag is ráérsz kijavítani, a lényeg a folyamatosság (fluency).
2. Kezdj el “hangosan gondolkodni”
Otthon, egyedül, meséld el magadnak, mit csinálsz éppen. “Now I’m making coffee, and then I’ll check my emails.” Ez segít abban, hogy a szavak a gondolataidból a szádhoz vezető utat közvetítő nélkül tegyék meg.
3. Tanulj paneleket (Chunks)
Ne szavakat tanulj, hanem kész kifejezéseket. Például a “How have you been?” vagy az “If you ask me…” szerkezeteket nem kell összeraknod minden alkalommal – ezeket egyben, mint egy legókockát, beillesztheted a beszédbe.
Záró gondolat
A beszéd nem elméleti tudás, hanem izommunka és rutin. Pont olyan, mint a biciklizés: hiába nézel meg száz videót róla, csak akkor fogsz tudni tekerni, ha felülsz a nyeregre és elindulsz – még ha az elején kicsit bizonytalanul is.